Terasz burkolás alkalmával elkövethető burkolás hibák

Ez a hiba az esztétikai gond mellett, a terasz burkolatra nézve súlyos problémát is előre vetít.
Esztétikai gond az, ha tócsákban megáll a víz, a terasz burkolat tetején. De mivel a terasz burkolat tetejéről nem tud automatikusan elfolyni a ráhullott csapadék, ezért a kialakult tócsákból a víz, káros mértékben a burkoló lapok alá szivároghat.
A káros szót kihangsúlyozom, mert a cementkötésű fugákon keresztül minimális víz így, is úgy is beszivárog. De ahogy bejut, úgy ki is párolog.
Tehát ez a természetes folyamat még nem káros, de ha tócsákban áll a víz a burkolás felületén, akkor megnövekszik az esélye a többletvíz bejutásának is.
A burkolat alatt megfagyó víz térfogat növekedése miatt, felfeszíti a járólapokat.
Ez a folyamat független attól, hogy a terasz burkolat alá készült e vízszigetelés vagy sem.

A terasz tetején lévő tócsák kialakulása elárulja, hogy a terasz betonja nem lett kellően kiegyenlítve.
Sok burkoló nem foglalkozik a kiegyenlítéssel, mert azt "hallották", hogy nagyobb fogas lehúzóval terítve a ragasztót, majd megoldódik ez a probléma is.
Ennek a gondolkodásnak az eredménye válik láthatóvá terasz burkolás felületére eső csapadék esetén. (tócsák)
Mert ugye a lakás belsejében, mondjuk a nappali burkolás esetén nem lesz ilyen szembetűnő az egyenetlenségből származó burkolás hiba. Ott nem keletkezik tócsa.

Azonban terasz burkolás esetén ez nem megengedhető, mivel ez a burkoló járólapok felfagyáshoz vezet.
Kizárólag csak tökéletesen előkészített aljzatra lehet sík burkolatot készíteni!

Ez többlet költséggel, több munkaidővel jár együtt, azonban a terasz burkolatot nem egy évre tervezzük.
Nem szeretné senki se a tél utáni időszakban kicserélni, javítgatni a terasz burkolást. Így hát jobb a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetni.
Ha már itt tartunk, a beton síkját a kőműveseknek kellene síkban elkészíteni.

Nem simára, hanem síkra.
Mert ezt a szót a kőműves urak valahogy nem értik!
A beton felületét el lehet úgy is készíteni, hogy megfeleljen minden további költség nélkül a burkoló lapok ragasztására. Csak hogy az Ügyfelek nem kérik számon a kőművesen a trehány munkájuk következményeit, ezért talán nem is tudnak róla hogy másként kellene dolgozniuk.

Viszont Ön mostanra már tud arról, hogy nem Önnek kellene a kiegyenlítéssel járó költségeket állni.
Követelje meg a kőműves uraktól, hogy helyes módon készítsék el a betont.

A terasz beton megfelelő lejtésének a hiánya is tócsák kialakulásához vezet.
Érdemes tudni arról, hogy a víz csak 1,5% feletti lejtésü burkoló lap felületéről tud automatikusan eltávozni. A víz kohéziós összetartó erői miatt az 1,5% alatti lejtésű burkoló lap felületén levő víz inkább feltorlódik, megemelkedik, minthogy tovább folyjonon.
Ezt a jelenséget jól ismeri néhány terasz tulajdonos.
A terasz burkolás szélén is megállhat a víz. Mintha valami gát lenne a terasz szélein, ami nem engedi lefolyni tökéletesen a vizet. A terasz burkolás szélein, az él védő használata esetén megfigyelhető, hogy az él védő elem miatt lecsökken a padlólapok lejtése. Mivel a vízvető vagy él védő burkolat alatti része kissé eltartja ragasztáskor a lapokat. Még lejt a burkoló lap, de már nem eléggé! Ez a terasz burkolás hiba is felfagyáshoz vezet, az esztétikai hiányosság mellett.
A burkolat készítésekor ilyen esetre is számítani kell, úgy kell a ragasztást véghezvinni, hogy a lejtés mértéke a széleken se csökkenjen.

Az előző fejezetben taglaltak miatt a terasz betonnak legalább 1,5% lejtésűnek kell lennie. Ez a lejtés biztosítja az esővíz automatikus eltávozását a teljes felületről, még mielőtt az káros mértékben a burkoló lapok fugáin keresztül átszivárogna a burkolat terasz belsejébe, ami felfagyáshoz vezet.
Ez a lejtés annyit tesz, hogy egy méteren mérve legalább 1,5cm eltérésnek kell lennie a vízszinthez képest. Tehát, ha mondjuk a teraszunk 4m széles a terasz egyik végpontjához viszonyítottan a másik vizsgált pont minimálisan 6cm-rel lejjebb kell hogy legyen a beton szintje. Ezt a lejtést már avatatlan szemmel is észre lehet venni. Talán ezért is ódzkodik néhány ügyfél a terasz ilyen mértékü lejtésétől. Pedig jó néhány burkoló padlólap van, amelyik még nagyobb minimálisan 2%-os lejtést igényel. Ilyenek a rusztikus struktúrával ellátott erősen érdes padlólapok. A víz kohéziós összetartó erőin túl még a burkoló lapok felületének "domborzata" is gátolja a víz haladását.
Úgy hogy gondolja át: Ha most terasz burkolás előtt áll mi a fontosabb, megfelelő lejtés biztosítani vagy kockáztatni a terasz felfagyását!

A terasz lejtését is a kőműves uraknak kellene még betonozáskor kialakítani. Ennek ellenére számos alkalommal találkoztam visszalejtő terasz betonnal is. Pedig az utólagos lejtés kialakítása nem is olyan könnyű feladat, ráadásul jelentős többletköltséggel is jár.

Ha mégis olyan terasz betonra kell burkolatot ragasztani, aminek nem megfelelő a lejtése, utólag feltétlenül el kell végezni ezt a munkafolyamatot.

A lejtés kialakítás problematikája az új réteg vastagságában van. Az új lejtést adó rétegnek hozzá kell kötnie a régihez, ugyanakkor lejtést is ki kell tudni alakítani az anyaggal, így a többségében önterülő aljzatkiegyenlítők szóba sem jöhetnek. Ami alkalmas erre a célra az meg igen drága.

A terasz burkolat fugázása biztosítja a vízzárást. Az ép fuga megakadályozza, hogy káros mennyiségben víz szivárogjon a burkoló lapok alá. A repedés mentén út nyílik és így a fugán keresztül akadálytalanul bejuthat víz a ragasztásba, ahol megfagyva felfeszíti a járólapokat.
Tehát a fuga megrepedése igen káros következményekkel jár. Biztos felfagyáshoz vezet. Ezért nem győzöm hangsúlyozni elégszer, hogy az elkészített terasz burkolást évenként legalább kétszer (tavasszal és nyár végén) teljes felületen át kell vizsgálni! Bármilyen minimálisnak vélt repedést is azonnal orvosolni kell!

Vegyük végig, miért is repedhet meg a terasz burkolat fugája.

A terasz burkolat burkoló lapjai állandó mozgásban vannak.
A napsütés hatására tágulással, míg árnyékban méret csökkenéssel reagálnak a burkoló lapok. Az ilyen hőmérsékletváltozások keltette mozgást a fugák csillapítják. Ezért sem szabad külsőtérben zárt vagy minimális (2mm alatti) fugát készíteni. Fuga nélkül nem tudnak problémamentesen tágulni a lapok.

Az ilyen természetes tágulással járó probléma akkor keletkezik még, ha a burkolat nagysága elér egy szintet. Örült trendet követve óriási méretű járólapokat is gyártanak. Ha valaki ilyennel szeretné a terasz aljzatot burkolni, az szembe akar szegülni a fizika törvényeinek. Ugyanis a fugázás a nagyméretű lapok fugáihoz viszonyított méret változásait már nem tudják repedésmentesen követni.
Úgy is ebbe a hibába eshetünk, ha a terasz felületének nagysága is elér egy szintet és nem alakítunk ki külön álló, külön mozgó táblákat, dilatáció segítségével. Általános szabályként külsőtérben 9m2-enként dilatálni kell. De meg kell vizsgálni a terasz beton elhelyezkedését is. Ezt a szabályt szigorúan követni kell, ha a terasz fekvése miatt állandó napsütés érheti, vagy épp három oldalt is falak szegélyezik.
Előző esetben a várható nagyobb hőmérséklet miatt nagyobb mozgások is várhatók, míg az utóbbi esetben a falak miatt nincs merre tágulni a burkolatnak. Más esetekben el lehet térni a táblák méretét illetően.

A dilatáció hiánya miatt a fuga káros mértékben összenyomódik, majd felpúposodik a burkolat.
A fuga repedés mindig valamilyen túlzott mozgás eredménye.
Nem csak a burkoló lapok méretei változnak állandóan. A terasz betonja is megmozdulhat, mondjuk azért, mert nem jól van alapozva, vagy vasalva. A betonon keletkező repedések is megrepeszthetik a burkolat ugáit.

Terasz felületén a csapadék automatikusan terasz széle felé folyik a lejtés következtében. A víz a terasz homlokfalán folytatja az útját. Amennyiben nem építünk be vízvető elemet ami "eldobja", meggátolja, hogy a víz végig csorogjon a homlokfalon, akkor számolnunk kell a következményekkel is.

A terasz homlokfalát burkoló lappal, vagy műgyantával, festékkel bevonják. Vízvető nélkül könnyen, leginkább a széleken az ilyen bevonatok alá kerülhet a terasz felületéről érkező víz. Ez a terasz homlokfal "bevonatának" felfagyásával jár. Nem beszélve arról az esztétikai gyönyörről, amit a homlokfalon végigcsorgó víz hagy maga után. Nem egy felemelő látvány azok a koszcsíkok.
A vízvető beépítésével elejét vehetjük annak is, hogy a terasz burkolat szélén a burkoló lapok alá vissza folyjon a víz, ami felfagyáshoz vezet!

Elkerülhetjük mindezt, vízvető elem beépítésével.

Terasz szélein az előző fejezetben tárgyaltak miatt is inkább vízvetőt kell beépíteni. Él védő alkalmazása a terasz lépcső részeinél hasznos, mivel egy felől, mechanikai védelmet biztosít a terasz lépcső burkoló lapjainak, másfelől a csúszásgátlásban is szerepe van. Azonban alkalmazásakor különösen oda kell figyelni a következőkre.

Sok burkoló az él védőt szorosan a burkoló lapok mellé helyezi el.
Az nyilván való, ha egy él védő feljebb áll a burkoló lapok síkjánál, akkor a víz nem tud akadálytalanul lefolyni, megnövekszik a csúszás és a felfagyás veszélye. Ám arra már kevesebben gondolnak, hogy szorosan a burkoló lapok mellé zárt él védő mellett mégiscsak bejut a csapadék a terasz lépcső burkoló lapjai alá.
Azt már tudjuk hogy ez felfagyáshoz vezet!

Az él védő és a burkoló lapok között a stabil vízzárást csak a fuga biztosíthatja. A zárt él védő mellett apró kis hézagok vannak, és akkor még nem is beszéltem arról, hogy az él védő kopogó üres hangot hallat, amikor rálépünk. Az utóbbi akár az él védő sérülésével, míg az előbbi a víz bejutásával jár együtt. A szorosan zár él védő alatti üreget nem lehet semmivel sem feltölteni, ezért ad kopogó hangot.

Legalább 2mm fugatávolságot kell adni él védő és burkoló lapok találkozásánál. Ez a távolság biztosítja hogy, tökéletes és tartós vízzárást lehessen biztosítani a fugával. Az él védő és a burkoló lapok közötti üreget is ezen a résen keresztül lehet tökéletesen feltölteni. Ennél kisebb rés nem megfelelő, mivel a fugáknak legalább 2mm szélesség kell a tartóssághoz.

A szokásokat, miszerint zárt fugával helyezik el az él védőt, fel kéne válltani a megértéssel. Ez különösen fontos külső térben a terasz burkolat tartóssága szempontjából, de a belső térben kialakított él védőkre is igaz kell, hogy legyen!

Terasz felületére érkező csapadékot a lehető legrövidebb idő alatt el kell vezetni a teljes felületről. Ezt automatikusan a jól kialakított terasz lejtés biztosítja. A víz azonban, menetközben beszivárog a fugákon keresztül. Ha repedést is talál a fugán, akkor káros mértékben jut víz a burkoló lapok alá.

Azt az előző fejezetekből már érzékelni lehet, hogy a víz nem való a terasz burkolat alá. Mindent meg kell tennünk a víz távol tartásra, így óvhatjuk meg hosszútávon a terasz burkolást. A bejutott víz a felfagyáson kívül más károkat is okoz. Amennyiben a terasz alatt helység is van, akkor a beázás következményei aggasztóak lehetnek. A bejutott víz akadálytalanul a mennyezetre, oldalfalakba jutva kémiai folyamatokat indít el a vakolatban. Salétromosodás, penészedés, büdös, és még ecsetelhetném. A helyreállítás óriási költségeket emészt fel. Ezért jobb megelőzni és vízszigetelést kialakítani a terasz teljes felületén.
Szakszerű terasz vízszigetelésről itt olvashat!

De azért itt is szeretném felhívni a figyelmet!
A helyesen elkészített terasz vízszigetelés mellett a terasz burkolat még ugyan úgy felfagyhat, mintha nem készült volna vízszigetelés. Ha a burkoló lapok alá bejutó víz össze tud gyűlni, nem áll ellen a ragasztás a megfagyó víz feszítő hatásának, egyik esetben sem.
Márpedig a vízszigetelés a beázás következményeitől ugyan meg véd, azonban pont a vízszigetelő réteg miatt az összes csapadék a ragasztó rétegben koncentrálódik. Amennyiben az itt felgyülemlő vízet nem vezetjük el, akkor biztosak lehetünk a felfagyás következményében.

Ráadásul tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízszigetelő rétegre a legjobb cement alapú ragasztók sem tapadnak meg olyan mértékben, mint egy sima beton felületen, így a koncentrálódott víz megfagyása komoly dilemmát okoz.
Próbálkozhatunk a fizika törvényei mentén, miszerint a ragysztó anyagában eloszlott és megfagyott víz térfogat növekedése kisebb lesz, mint ha a víz önmagában fagy meg. Lefordítva: Az üreg mentes ragaszókkal elérhetjük, hogy a burkolat alá jutó víz elegyedjen a ragasztóval és ne tudjon egybefüggő jégkristály kialakulni. Ez a célja a folyékony ágyas ragasztóknak! (Az üregekben alakulnak ki az egybefűggő jégkristályok)
Azonban ennek az igen jó minőségű anyagnak használata sem oldja meg az előbbi dilemmát!

A folyékony ágyazat egybe függő réteget hoz létre a burkolat alatt, amely nincs dilatálva. Emiatt a hőmérséklet változások okozta ragasztó anyag tágulásnak nem marad tere. Ezért a hőmérséklet növekedés hatására a táguló ragasztó réteg az amúgy sem túlságosan erősen kapaszkodó vízszigetelő rétegről felpúposodik, elválik.

Higgye el ez történik!
Pontosan ezért érdemes inkább olyan utólagos vízszigetelés technológiát választani, amely megoldja hogy a burkolat alá jutó víz elvezetődjön!
A drén rendszerű vízszigetelő lemez hosszú távon garantálja a burkolat tartósságát!>

Ehhez a fejezethez érve már láthatjuk, mennyi minden okozhat a teraszon felfagyást.
Emlékeztetőnek összefoglalom:
1. Kiegyenlítés hiánya, tócsákban áll a víz.
2. Megfelelő lejtés hiánya, uszoda a teraszon.
3. Terasz fugáinak legkisebb sérülése.
4. Dilatálás hiánya.
5. Óriás méretű (pláne sötét színű?) burkoló lapok.
6. 2mm alatti fugahézag.
7. Dilatációs profil nélkülözése.
8. Vágott burkoló lapok, máz sérülései.
9. Vízvető alkalmazásának hiánya.
10. Szorosan zárt él védő elemek alkalmazása.
11. A vízszigetelés hiánya (nem közvetlen ok a felfagyásra.)

Ennyi? ..Ez csak a kezdet!
Már az elején leszögeztem, hogy a terasz burkolatot viseli meg leginkább a természeti erők roncsoló hatásai.
A terasz burkolatok készítésénél így több mindenre kell figyelni!

A hőmérséklet állandó változásai miatt a burkoló lapok és az azt hordózó terasz beton között állandó feszültség van. A felső burkolat réteg és a beton réteg más mértékű tágulás és összehúzódással reagál a hőmérsékletváltozásokra. Ebből fakadó feszültségeket a ragasztásnak kell elviselnie.

Csak a jó minőségű alakváltozásra képes ragasztó alkalmas terasz járólapok ragasztására.

De még a legjobb minőségű burkolat ragasztó sem lesz elég, ha nem tartjuk be terasz burkolás helyes és nélkülözhetetlen burkoló munkafolyamatait.

Aljzat előkészítés burkoló munkafolyamat:
Poros, felmálló, elgyengült beton felületre nem ragad a legjobb ragasztó sem. Ragasztás megkezdése előtt meg kell erősíteni a hordozó réteget, a beton felszínét.

Ragasztás burkoló munkafolyamat:
Burkoló járólapok ragasztásakor a hőmérséklet befolyással van a kialakult kötésre, tapadásra. 15c° alatt lelassul, míg 25c° felett felgyorsulnak a folyamatok.
Ragasztás folyamán a közvetlen napsütés, a szél azonnal elveszi még a legjobb ragasztó tapadási képességét is. Az egy oldali ragasztás (csak az egyik ragasztani kívánt felületet, mondjuk a betont kenjük be ragasztóval) nem megengedhető. Ilyen ragasztás mellett nem tapad meg kellőképpen a ragasztó mindkét oldalon. Ráadásul a fogaslehúzó miatt üreg csíkok keletkeznek a burkoló lapok alatt (ebben fagy meg a víz). Ez és az elégtelen tapadás felfagyáshoz vezet. Legjobb a folyékony ágyas ragasztó használata, vagy ha mind a két oldalt megkenjük flexibilis ragasztóval (burkoló lapok hátulját egyenként és a betont is) Ez a kontakt ragasztás technológia!

Fugázás burkoló munkafolyamat:
A fugázás is hőmérséklet függő. 15c° alatt már nem lehet tökéletes fugát készíteni. "Jó" esetben a fuga felülete foltosodással (krétásodás) reagál a hidegre, de a szerkezeti gyengülés és a repedések kockázata is megnövekszik. 25c° felett, főleg napsütésben pedig, akár ki is éghet a fugából a kötést biztosító cement. Az elkészített terasz fugázást munka közben és közvetlenül utána nem érheti csapadék, hideg, így körültekintően kell megválasztani a fugázás időpontját.

Ez a burkolás hiba akkor keletkezik, amikor alacsony hőmérsékleten fugáznak. Vagy ha túl híg fugával dolgozik a burkoló. Vagy épp túlságosan sok vizet visz be a burkoló lapok lemosásakor. Ugyanígy az is foltosodáshoz vezethet, ha a butkoló lapok ragasztó rétege nem száradt ki kellően!
A fugázás körülményeire oda kell figyelni, amivel elkerülhető ez a jelenség.

Ez a burkolás hiba egyértelműen a burkoló lapok tágulásának és a dilatáció hiányának az eredménye.

Amennyiben a hőmérséklet emelkedésével a burkoló lapok tágulásának nem nyújtunk teret, vagyis nem dilatálunk megfelelően, rátoljuk közvetlen a fal tövére a burkoló lapokat, akkor a tágulás nem tud elmozogni a falak irányába.
A púposodás azt jelzi, hogy a ragasztás a púp helyén volt a leggyengébb, itt eresztett el.
Ez a jelenség nem csak az aljzaton jelenhet meg. Az oldalfalon lévő csempe is végez tágulási mozgásokat.
A dilatációs rések hiánya, mindkét esetben valamilyen burkolati sérüléshez vezet.

De nem csak a dilatáció hiánya miatt púposodhat fel a lap.
A burkoló lapok egymáshoz viszonyítva végzik a tágulást összehúzódást. Amelyik burkoló lapra hőmérséklet emelkedés jut az tágul is, amelyik burkoló lapnak azonos marad a hőmérséklete az nem tágul. (például: napos és árnyékos helyek)
A púposodás a ragaszás gyengeségét ugyanúgy jelzi, mint ha a dilatálás hiánya is megvolna. Mert egyébként megfelelő ragasztás mellett a fugák sérülnének első körben és csak utána a burkoló lapok ragasztása. Tehát kellően jó ragasztás mellett, de a dilatálás hiánya miatt először a fuga fog kirepedni.

Felpúposodik a burkolás akkor is, ha a burkoló lapok alá víz kerül, és az megfagyva felfeszíti a burkoló lapokat, de ilyenkor is a burkolat tágulásának következménye miatt válik láthatóvá a burkolat púposodása.

Meg kell említenem ezt a hibát is, bár ezt nem a burkoló követi el.
A vásárláskor nem körültekintően vett lapok esetén fordul elő a panasz miszerint csúsznak a lapok. Ne tévessze meg senkit se a padlólapok felülete, attól még hogy kidomborodik a mintája, a máz miatt még lehet csúszós egy járólap.
A burkoló lapokat csúszósságuk szerint is osztályokba sorolják. Az R11 felettiek már alkalmasak terasz burkolásra is. Vásárláskor a kartondobozán erről is meg kell győződni!.