Igényes fürdőszoba felújítás munkák Budapest és környékén!

Először is a csere csak akkor lehetséges, ha van a régi csempékből! Úgy nem vállalhatjuk levenni a kopogó csempéket, hogy azok ne sérüljenek. Természetesen sziszifuszi munkával körbe lehet szedni a fugát majd óvatosan leszedni a kopogó csempét, de akármilyen precíz burkoló szakember is végzi el ezt a javítást, akkor sem garantálható, hogy véletlenül ne repedjen el. Így pót cserelap nélkül életveszély neki állni egy ilyen javításnak! Vásárolni meg szinte biztos, hogy nem tud abból a színárnyalatból. Jó, ha egyáltalán a gyár még létezik, de hogy ugyanolyan lapot kapjon, annak körübelül annyi az esélye, mint nyerni ötöst a lottón. Kalkulálja bele ezeket és gondolja végig érdemes-e javítgatással foglalkozni, vagy inkább érdemes teljes fürdőszoba felújítása mellett dönteni!

A penészgombák a nedvességet kedvelik. Ezért a nedvesség okát kell megszüntetni, máskülönben folyamatosan életébe költözik a penészölő szer. A nedvesség természetes közeg a fürdőszobában, hiszen vizes helységről beszélünk. Viszont a párakicsapódás, amiben megtelepszik a penészgomba az már nem természetes. Meg kell vizsgálni a páralecsapódás lehetséges okait. A fürdőszoba használatakor telítődik a helység levegője, megnövekszik a páratartalom. A hideg pontokon a feldúsult levegőből azonnal kicsapódik a többlet víztartalom. Ilyen hideg pont sorrendben az ablak, a tükör, és a fal bármely szakasza. A fal (nem csak a hő hidak) mindig hidegebb, mint a helység levegője így a sarkokban mint a kád szélénél a hidegebb falról összegyűlik a páratartalom. Ebben pedig vígan lubickál, tenyészik a penészgomba. Tehát adódik a válasz a kérdésre, miszerint lehető leggyorsabban normális szintre le kell csökkenteni a fürdőszobája levegőjének páratartalmát. Ennek hiánya biztos penészedéshez vezet. Amennyiben nincs szellőztető kiépítve, ami automatikusan megoldja a levegő cseréjét, akkor bizony marad a manuális ablaknyitás. Ez az egyetlen biztos módszer penész ellen. Csodákat tesz. A nyílászárók légmentesen lezárnak, ami persze jó a fűtés szempontjából, de nem jó a páramozgás szempontjából. Nem engedik eltávozni a párát a fürdőszoba feldúsult levegőjéből. Ugyanilyen problémát okoz, ha fürdőszoba felújítás alkalmával a fürdőszoba burkolat a mennyezetig van csempézve. A falak természetes módon, mint a szivacs magukba szívják, majd szétterítik a levegő páratartalmát. A betonon, a falakon keresztül folyamatosan áramlik ez a pára. De ha burkoló lapok útját állják, akkor megszűnik ez a módja az automatikus páraelszívásnak. Manapság oly divatos plafonig csempézés hátulütője a penészesedés, már amennyiben nincs kiépítve szellőztető rendszer. Életveszély szellőztető rendszer nélkül mennyezetig burkoltatni!

Ha burkolattal van a zuhanytálca is kialakítva, akkor csak bontással lehet javítani ezt a problémát. Nyilvánvalóan, fürdőszoba felújításkor, a burkoló nem megfelelő lejtést készített. Leginkább a lefolyó környékére szoktak panaszkodni, ott, ha lecsökken a lejtés, akkor a visszamaradt víz kiszáradva vízkő foltot hagy maga után. Lehet, hogy a vízmérték szerint van még lejtés. De sok burkoló elfelejtkezik, vagy nem tud róla hogy 1.5% lejtés alatt a víz kohéziós és adhéziós erői miatt a víz megmagasodik, mintha valami gát lenne előtte, inkább feltódul, és nem folyik tovább. Tehát a zuhanytálca minden szegletében biztosítani kell a lejtést, szerintem legalább 2%-os mértékben. Ugyan ez a probléma, ha akril vagy más egyéb anyagból készült tálca van az épített zuhanyzó aljában. Nagyon sokszor fordul elő gyári hiba, ami miatt a behelyezéskor ellenőrizni kell a víz maradéktalan lefolyását. Korrigálni kell a beállítást, bár sok esetben még ez sem segít. Tehát az ilyen tálcánál nem csak a burkoló munkája okozhat ilyen problémát. Nyilván a helyreállításnál végig kell előbb gondolni, hogy vajon gyártási hiba, vagy behelyezési hibáról beszélünk, mert ez utóbbi esetben nincs értelme a bontásnak, csak ha a tálcát is cseréljük.

A mázas csempén lévő karcolást hasonló módon az autó fényezés karcolásaihoz lehet segíteni rajta. Érdemes szintelen javítóval próbálkozni! Ha viszont polírozott lapból van a fürdőszoba csempe, akkor azt pasztával fel lehet polírozni. Csak egy kevésbé látszó helyen ki kell próbálni mert a paszta elszínezheti a burkoló lapokat. Ha elszinezi, akkor meg kell próbálni 1200-as jelölésü polírpappírral szárazon felpolírozni. Túl sokat azonban nem polírozhatjuk a lapokat, mert a máz réteg igen vékony szokott lenni!

Annak függvényében süllyeszthető le egy fürdőszoba kád, amennyire a fürdőszobai felújítást megelőzően még az építés tervezésnél figyelembe vették ennek igényét. Akár az aljzattal teljesen síkban is lehet a belépője, mint egy uszodai medencének. Erre a tetszetős és "igényes" megoldásra viszont a födém tervezésekor gondolni kell! A födém megléte behatárolja a fürdőszoba kád beépíthető magasságát. Kész födémre való elhelyezés esetén legminimálisabb beépítési magasságot úgy tudjuk elérni, hogy a lefolyó mélységét belesüllyesztjük a födémbe a hozzáférhetőséget figyelembe véve egy későbbi szerelés esetére. Az így készített, beépített kád belépési magassága 45cm-től indul. Ez a beépítési forma jó megoldás tetőtérben szűkös helyen, vagy idősek, kisgyerekek által használt kádak esetén. Ebben a kád beépítés formánál, közvetlenül a födémre építjük a kádat. Tehát még nem készült el sem a hangszigetelés, sem a burkolatréteget hordozó aljzatbeton. Ha már kész van az aljzat beton, akkor a magasság csökkentés érdekében még mindig ki lehet mélyíteni a lefolyó környékét. Egyébként a lefolyó és a kád aljáig 13cm kell plusz a kád, ami így eléri összességben az 55-60cm-t.

Ha jól értem, akkor utólag szeretnének a kád pozíciójában olyan falfülkét készíttetni, amelyben elférnek a mindennap használatos piperék? Ez egy igazán hasznos fürdőszobai felújítási ötlet, mivel a kád tövében nem mindig van akkora hely, hogy gondtalanul elférjenek a tusfürdők, mécsesek, stb. A falfülke mélységéhez elegendő a válaszfal kínálta mélység, kivéve, ha panellakásban lévő fürdőszobáról beszélünk, mert ott sokszor az 5 cm-t sem éri el a falvastagság. Falfülke utólag is elkészíthető, ha maradt annyi csempe a régi fürdőszobai burkolatból. Ha nem maradt, akkor hozzá illő burkoló lapot, vagy mozaik lapokat kell vásárolni. Nem nagy a felület, úgyhogy érdemes szánni rá pénzt, mivel az elkészített falfülke szemet vonzó látványosság lesz a fürdőszobában. Az elkészített falfülke mélysége 7cm-től indulhat. Ez a mélység már elegendő, hogy megálljanak a flakonok. Mivel egy átlagos válaszfal vastagsága 10cm és még ehhez jön a vakolat, bőven elegendő lesz a minimális falfülke mélység eléréséhez. Látogassa meg falfülke weboldalamat, ahol pont az ilyen vékony válaszfalba készített falfülkékről írok. Falfülke képekkel is nyomon követheti az elkészítésének módját!

Sokan élneknek olyan lakásban, ahol kicsi fürdőszoba lett kialakítva. Viszont már jóval kevesebben vannak, akik élnek azokkal a fürdőszoba felújítás lehetőséggel amivel a kis alapterületű fürdőszoba "nagyobbá" tehető. Optikailag is sokat tudunk javítani a közérzetünkön, de vannak helykímélő megoldások is. Ha egy fürdőszoba a lakáson belüli elhelyezkedése miatt sötétségre, természetes fénytelenségre van ítélve, akkor először azt kell megvizsgálni, van e lehetőség a napfény bejuttatására. Amennyiben van olyan falszakasz, amelyik olyan helységgel határos, ahova besüt a nap, akkor üvegtéglával máris megoldhatunk egy alapvető problémát. Sőt a színezett üvegtéglák beépítésével még remek hangulat fényt is biztosíthatunk az egyébként sötét fürdőszobában.

Általában utólag a helyére tolt kádaknál szokás a burkolatokat a kád mögött és a kád alatt is teljesen elkészíteni. A beépített kád esetében kijelenthető, hogy teljesen felesleges. Egyfelől nem látszik és csak pénzkidobás mind a burkolat, mind a burkoló munkadíj részéről. Másfelől a bejutott víz elleni védekezésben ugyan lehet szerepe a teljes burkolatnak, de ahhoz elegendő a burkolat alatti szigetelés is. Ráadásul kijelenthetem, hogy egy helyes módonbeépített kád mögé nem folyhat be a víz! Visszatérve az utólag behelyezett kádhoz, vagyis ahhoz, amikor a fürdőszoba csempézés teljesen befejeződött, csak akkor kerül a kád a helyére. Utólag elhelyezésre azért lehet szükség, hogy a kád elhúzható legyen. Könnyen hozzáférhető legyen a kádhoz tartózó elektromos szerkezet. Azonban az ilyen utólag neki tolt kádaknál több probléma is előfordul. Az egyik ilyen gond, az amikor a kádat gyártó cég olyan peremmel látja el a kádat amelyik nem függőleges. Így a fürdőszoba csempézett falaihoz nem lehet teljesen neki szorítani kádat és még ehhez társulhat a derékszög hiánya, ami miatt óriási rések keletkezhetnek a kád és a falak között. A nagyobb réseket meg csak csúnya takarásokkal lehet eltüntetni. Az ilyen réseket is tömíteni kell szilikonnal, hogy ne folyhasson kád mögé akadálytalanul a víz. Uri módon szokták ezt a kérdést kezelni a kiviteleztetők. Vagyis számukra a látszat a legfontosabb. A csili vili kád alatt, mögött teljesen kiburkoltatnak és akkor megvannak nyugodva. (vízvédelem szempontjából) Pedig az én véleményem Az, hogy leginkább nem az kérdés hogy kell-e a kád mögött és alatt burkolatot kialakítani. Inkább fontosabb az, hogy a kád mögé semmilyen úton ne juthasson víz! Én csak nagyokat szoktam nézni, amikor egy párszázezer forintba kerülő kád a helyére kerül. Még ha a fürdőszobai falak tökéletesen igazodnak a kád oldalához, akkor is a kád peremét olyan nagy rádiusszal gyártják, hogy ezt a lekerekítést feltöltve szilikonnal (ami a víz kád mögé jutása ellen véd) nagyon csúnya széles csík keletkezik a fal és kád tövében. Esztétikailag kifogásolható, ezért sokszor inkább nem is tesznek semmit ide. Ez is óriási hiba, meg az is, hogy ilyen széles tömítéssel lehessen csak elkészíteni a víz elleni védelmet.Én magamnak biztos, hogy a burkolat alá ereszteném az ilyen kádat, és amikor a helyére került, csak akkor burkolnám körbe teljesen, majd szilikonoznám végső állapotra. Sokan azt kérdezik erre, hogy akkor hogyan tudják kihúzni a kádat az esetleges szerelés miatt? Erre a válasz az, hogy ugyan úgy, csak a szilikon tömítést kell eltávolítani és máris kihúzható. Másik esetben is el kell távolítani a fürdőszoba csempe és a kádperem közötti szilikont. Így semmivel sem kerül több időbe a szerelés. Viszont biztonságosabban meg lehet gátolni a víz bejutását a kád mögé, ráadásul esztétikailag is szebb tömítést lehet készíteni. Ezek alapján ki-ki dötse el mit választ!

Az utólag helyére tolt kádak esetén számtalanszor éri meglepetés a tulajdonosokat. Ez valóban azért van, mert a falak egymáshoz viszonyítottan nincsenek derékszögben. Ugyan már találkoztam olyan káddal is, aminek a falakkal határos része nem volt derékszögbe gyártva, de az ilyen esetek ritkábban fordulnak elő, mint a rosszul rakott falak. Burkolás előtt kell ellenőrizni a derékszög meglétét, amennyiben szükséges úgy vakolással pontosan be kell állítani azt. A legjobb, ha van rá mód még burkolás megkezdése előtt az oda kerülő kádat helyére tolva ellenőrzést végezni. Mivel elég nehéz a pontos derékszög ellenőrzése oldalfalakon. Sík felületekkel és 60/80-as szabállyal azért kimérhető, de mégis biztonságosabb a kád bepróbálása. Mivel Önöknél ez elmaradt ezért kell utólagos megoldást keresni a rés eltüntetésére. A kád és a falak közti rés nem csak esztétikailag jelent gondot. A kád használatakor kijutó víz a kád mögé jutva hozzáférhetetlen helyre kerül, ami büdösödhet, átázást okozhat. Átázás még akkor is keletkezhet, amikor a burkolat alá készül vízszigetelés. Akkor van így, ha csak helyileg a kád környékén készül csak vízszigetelés, és nem a teljes fürdőszoba aljzatán. Mivel a víz kikerülve a szigetelt részt eljuthat olyan helyre is ahol nincs szigetelés. Sajnos sok kádat olyan oldalperemmel gyártnak amelyik falcsatlakozásnál is kerekített ezért a csempézett falakhoz tolva állandó problémaként merül fel ennek a résnek az eltüntetése. A rés nagyságától függően már csak sufni tuning módszerek vannak, mivel a takarásra használható anyagok nem illeszkednek kád stílusához. Legfontosabb lépés a kád peremek és a fürdőszoba csempézés között tömítettséget biztosítani. Ezt szaniter szilikonokkal el lehet készíteni. Ha túl nagy a rés, akkor több réteg felhordása válhat indokolttá, míg végül, teljes vízzárás is kialakítható. Kisebb réseknél ez a módszer elegendő szokott lenni ám több centiméter esetén már tömítést takarására is szükség lesz. Ehhez lehet profilokat kapni. A legkevésbé feltűnő a lapos pár cm széles 3-4mm vastag fehér műanyag takaró. Ezt is szilikonnal kell rögzíteni, majd fehér színű gombaölő adalékot tartalmazó szilikonnal összedolgozni.