Burkolás hibák, amit burkoló munka során elkövethetnek!

A burkolás hibák néhány százalékban visszavezethetők a burkoló alapanyag rossz minőségére.
Sok esetben az alapanyagok megvásárlásakor az ügyfelek, nincsenek tisztában, mit kell szem előtt tartani a választás folyamán, ahhoz hogy tökéletes burkolatot lehessen készíteni. Vannak olyan rossz választások vásárláskor, amelyek következménye esztétikai burkolás hibák lesznek, és olyan is amely már a burkolat tartósságát is fenyegeti!
Kis hazánkban rengeteg átlagon aluli burkoló lap kerül forgalomba. A "nyugati" burkolat gyárak selejtjét becsomagolva külön keleti blokknak szánt szállítmányok érkeznek hozzánk.
Az az ügyfél, aki személyesen, például Németországból rendeli a burkolólapokat, nem találkozik érdekes módon görbe, méret pontatlan, kevert színtónusú lapokkal. De nem teheti meg bárki azt, hogy személyesen vásároljon külföldről, ezért itthon fellelhető burkolatok megvételekor oda kell figyelni a megfelelő paraméterekre.

A megvásárolt burkolat rögzítésének (ragasztás) tartóssága már viszont könnyebben kontrolálható. Ezekről a burkolás hibák megelőzéséről ide kattintva tájékozódhat: Tippek burkoló alapanyagok választásához! A következőkben viszont a burkoló helytelen munkavégzésére visszavezethető (esztétikai, szakszerű) burkolás hibák kerülnek górcső alá!

Ez a burkolás hiba esztétikai burkolat hiba, mivel csúnya látvány, mikor a csempe sorok a fürdőszoba falak sarkainál nem találkoznak.
Az egymás felett elhelyezkedő csempe soroknak körbe-körbe a falakon vízszintes sorokat kell alkotniuk.
Ez nem is kérdés!
Sok burkoló hosszú vízmértékkel beállítva a sorokat áll neki a burkolás folyamatainak.
Ám a teljes falon körbe már nem jelöli be a vízszintet. Így mire a végére ér, akár egy centit is elcsúszhat a sor. Ezzel kialakul a burkoló által elkövetett burkolás hiba.

Ha már vízmértékkel dolgozik egy burkoló, akkor a burkolást megelőzően jelölje fel a vízszintet teljesen körbe a falakon!
Ezzel ideje korán korrigálható a vízmérték pontatlanságából eredő burkolás hiba.
Azonban legpontosabb, és persze leggyorsabb módszer is lézerrel belőni a vízszintes vonalakat.
Burkolás közben többször ellenőrizni kell a sorokat, nehogy elcsússzanak!

Precízen elkészített sorok hozzájárulnak a burkolat kedvező összhatásához.

A fürdőszoba falak sarkaiban sokszor vékony csíkra jön ki a burkoló lap, ami nem esztétikus látvány.
Ez is esztétikai burkolás hiba.
Egyértelműen a burkolat kiosztás megtervezésének hiánya vezet az ilyen burkolás hibához.
Mindig figyelemmel kell lenni a burkolat kezdetének megtervezésekor a fürdőszoba falának adottságaira.
Kerülni kell, hogy a burkolat csempe oszlopa bárhol is úgy elvékonyodjon, hogy az már csúnya összképet mutasson.
Burkolás első fázisaként burkolat tervet kell készíteni. Az egyszerű szimmetrikus kiosztási módszer legtöbbször megoldást kínál, ám minden esetben a burkolat kiosztást, meg kell beszélni a megrendelővel is!

A már kész burkolás felületének síkját vizsgálva elkeserítő, ha lépten, nyomon egyenetlenségekkel találkozni.

A burkolat egyenetlenségei irányított lámpa fényének segítségével könnyen megláthatók. Vagy a burkolat felületén végigsimítva a kezünket, érzékelhetők az egyenetlenségek, a burkolás síkbeli hibái.

A burkoló lapok hibáitól eltekintve az egyenetlenségek tipikus és sokszor elkövetett, a burkolás precizitásának hiányára vezethető vissza.

Sajnos a burkoló lapok felülete egyre silányabb. Egyre több "görbe" lap kerül forgalomba. Görbe lapokkal képtelenség a sík burkolat kialakítása.
Rossz minőségű burkoló lapoktól eltekintve, az egyenetlenül készített burkolás hiba oka a helytelenül végzett burkoló munkafolyamattól, és az oda figyeléstől egyaránt függ.
Burkolás kezdetekor a felület kiegyenlítésével kell kezdeni a munkálatokat!
Ennek elmulasztása, vagyis az egyenetlen felületre való burkolás a legfőbb oka az egyenetlen burkolás hibák többségének.

Tévedés azt hinni, hogy majd a burkoló lapok ki-kiemelgetésével, el lehet készíteni egy síkfelületű, üregmentes burkolást.
Vagy épp sok kőműves szájából hallottam már az egyenetlenül végzett betonozási, vakolási munkájára hogy jó az, csak nagyobb fogas ragasztó lehúzóval kell a burkolónak dolgoznia.
A nagyobb fogas lehúzóval valóban el lehet érni a burkoló lapok ragasztása során a nagyobb igazítást, ám ez nem elég a precíz burkolás eléréséhez.

Egyenletes burkolást csak síkfelületre lehet tökéletesen elkészíteni, mivel síkfelületen a ragasztó egyenletes felhordásával minimális igazítással is síkfelület képezhető.
Míg a hepehupás felületre, valahova több valahova kevesebb ragasztó kell hogy kerüljön ahhoz, hogy ugyan ez a síkfelületű burkolás elkészüljön.
Egyenetlen felületre készített burkolás estén szokott elő fordulni az üreges burkolás hiba, "pogácsás burkolás", vagyis hogy a burkoló lapok alatt nem teljes felületen terül szét a ragasztó. Ahova nem kerül ragasztó, ott kopogni fog a burkoló lap, ami idővel akár burkolat repedéséhez, letöréshez vezet.

Az egyenetlen beton vagy vakolat felületére készített burkolás esetében előfordulhat az előbbi pontban tárgyalt hibás munkafolyamat miatt, hogy a burkoló lapok alatt egyenetlenül terített ragasztó miatt üreges lesz a burkolás. Aminek egyenes következménye a már elkészült burkolat helyenkénti kongó, kopogó hangot adó burkoló lapjainak.
Ez a burkolás hiba már kihatással van a burkolat tartósságára!

Másik burkolás hiba ok, a nem körültekintően megválasztott alapanyagok, burkolás technológiák alkalmazása, például rossz minőségű burkoló ragasztó használata.
A ragasztónak erősen tapadnia kell a felületekre ahhoz, hogy a különböző mechanikai hatások miatti tágulás, összehúzódásból eredő mozgás ellenére a kötés stabil maradjon.
A különböző burkoló lap anyagok miatt különféle ragasztókat kell alkalmazni.
Ráadásul a burkoló lapok mérete is befolyásolja az alkalmazható ragasztó milyenségét.
A helytelenül megválasztott ragasztó elválik a burkoló lapokról és kopogó, kongó hang kíséretében jelzi, hogy burkolási hiba történt.
Nem érdemes spórolni a ragasztó minőségén, mert az kellemetlen bosszúsághoz vezet.

Harmadik burkolás hiba ok a burkoló ragasztó felhasználási hibájából ered.
Ha a ragasztóból ideje korán eltávozik a víz, akkor még a legjobb minőségű burkoló ragasztók sem tapadnak kellően.
Az aljzat vagy oldalfal nedvszívása miatt, mint a szivacs úgy magába szívja a felületére kent burkoló ragasztóból a vizet és a ragasztó tapadási képessége azonnal megszűnik.
Erős napsütés, szél hatás ára is másodpercek alatt "megbőrösödhet" a felületre kent burkoló ragasztó.
Poros, gyenge felületre kent ragasztó sem tapad meg kellően.
Ezek miatt, ha nem csökkentjük a káros hatásokat, amik idő előtt elszívják a vizet a ragasztóból, vagy meggátolják a megfelelő tapadás kialakulását, akkor kopogó, kongó burkoló lap lesz az eredmény.

A burkoló alapvető feladata, és kötelessége az ilyen káros hatások, burkolás hibák elleni védekezés!
A burkoló lap fogadó felületeket kezelni kell mélyalapozóval, ha szükséges meg kell erősíteni a málladozó felületet a kapillárisan felszívódó speciális alapozóval.
A burkolás előtt az alapozó egyik feladata a burkolás felületének nedvszívás csökkentése, egyenletessé tétele.
Másik célja a felület megerősítése.
A napsütés és a szél szárító hatásai is megszüntethetik a ragasztó tapadási képességét.
Ezt a káros hatást csak a kétoldali ragasztó kenés burkolás technikával lehet meggátolni. Vagyis burkoló munka során a burkolt felületre és a burkoló lapok hátuljára is fel kell kenni a ragasztót.
Ezzel a módszerrel mindig "friss" ragasztó érintkezik a tapadni kívánt felülethez.

Nem megfelelően választott burkoló ragasztó használatakor nem keletkezik olyan tartós tapadás ragasztáskor, amely kibírja a hőingadozások által okozott mozgásokat.
Tehát ez az első burkolás hiba ok: a rosszul megválasztott ragasztó.

Másik burkolás hiba ok az előző fejezetben tárgyalt rosszul alkalmazott burkolás technika.
Az egyik oldalra kent ragasztással nem lehet 100%-osan biztonságos kötést elérni.

Harmadik burkolás hiba ok, az üreges burkolat ragasztás.
A burkolat fugáin keresztül akár káros mennyiségben is átszivároghat a csapadék.
A víz jelenléte a ragasztóban önmagában még nem okoz gondot, de amikor a burkolat alatti üregekben felhalmozódott víz fagy meg, a jég jelentős tágulást produkál, mint egy feszítő vas elkezd károsan dolgozni a burkoló lapok alatt. Nincs az a ragasztó, amelyik szembe szállhat az ilyen feszítéseknek.
Megoldásként legjobb módszer az üregmentes ragasztás kialakítás, amit csak folyóágyas burkoló ragasztó alkalmazásával lehet 100%-osan elérni. Mivel ez a burkoló ragasztó sokak számára drágának tűnik, ha el akarjuk kerülni a jégkeletkezés káros, burkolás hibát okozó hatását, akkor először is meg kell vizsgálni, hogyan juthat be a csapadék a burkoló lapok alá és mit kell tennünk ellene.

A burkoló lapok állandóan mozgásban vannak, bár ez szabad szemmel nem látszik.
A burkolás folyamán beépített burkoló anyagok a hőmérséklet emelkedésére tágulással, míg a hőmérséklet csökkenésre zsugorodással reagálnak. Ebből adódik az állandó mozgás, és a burkolás hiba is. Minél nagyobb a burkolt tábla (egybefüggő felület, m²) ezek az apró mozgások úgy összeadódnak, hogy ez a feszültség valahol a leggyengébb ponton kiegyenlítésre törekszik.
Jó estben a dilatációs rés és a burkolás fúgái nyelik el ezt a káros feszültséget.
A dilatációs rés rugalmas anyaggal, vízzáró módon köti össze a burkolt táblákat. A beton és a fal találkozásánál is rést kell hagyni!
Ha nincs dilatációs rés kialakítva, akkor a tágulás hatására a feszültség a burkolat ragasztójára terhelődik és a leggyengébb ponton gondot okoz. Képes ez a mozgás felpúposodást okozni, vagyis ez a feszültség felfeszíti a burkoló lapokat az aljzatról. Ezek következtében a csapadék akadálytalanul bejut a burkolat alá. Megfagyva az egész burkolat alatt, kiterjedt burkolat felfagyást eredményez.

A fuga rugalmasabb anyag, mint maga a burkoló lap, ezért a fugák a burkolat állandó mozgásai hatására tágulnak, vagy épp összenyomódnak. Ez egy normális folyamat. A burkolat fuga is biztosítja burkoló lapok tágulás, összehúzódásából származó feszültség levezetését.
Rossz minőségű fuga, vagy hígra kevert jó minőségű fuga is olyan mértékben átengedi a csapadékot a burkolat alá, hogy az biztos felfagyáshoz vezet.

A fugázás előtti alapos fuga tisztítás elmulasztása miatt ragasztó maradványok maradhatnak a burkoló lapok oldalán.
Mivel a ragasztó szívja a vizet, így apró méretű szivacsként viselkedik és a közreműködésével megkerülve a fuga vízzáróbb rétegeit a burkoló lap alá vezeti a csapadékot.

Társulni szokott a túl higított fugázás, a nem megfelelő lejtéssel is.
Ilyenkor a csapadék nem tud automatikusan eltávozni a terasz burkolás felszínéről. Tócsákban megáll a felületen, amivel tovább fokozódik a víz behatolása a fugákon keresztül.
A csapadékot a lehető leghamarabb el kell távolítani a terasz burkolás felszínéről. Ezért egyenletes, minimálisan 1,5-2%-os lejtéssel kell elkészíteni a terasz betonját. Ez a terasz lejtés biztosítja az automatikus vízelfolyást.

A leggondosabb burkoló munka ellenére is idővel képződhetnek a beton aljzat mozgásai miatt repedések, amik főként a fugákban jelentkezhetnek először!
Figyelmet kell szentelni az apróbb repedések feltárására. A legkisebb terasz burkolat fugarepedést is érdemes azonnal megcsináltatni, elkerülve a víz túlzott beszivárgásának lehetőségét.
Tehát időnként át kell vizsgálni a teljes felületet!

A terasz beton burkolás után keletkező mozgásai miatt létrejövő repedések megelőzésére, rétegelválasztó burkolatelválasztórendszert alkalmazhatunk. Bár hazánkban jelentős mértékben növeli a beruházás költségét, hosszútávon azonban megtérül ez a ráfordítás.

Komoly anyagi gondot okoz a beázás a terasz felől. Azt hiszem, ezt nem kell ecsetelnem.
Mint ahogy azt is tudjuk, a víz nagy úr!

A felfagyáson kívül, beázás is fenyeget, ha bejut a víz a terasz burkolás alá.
A terasz beázás esetén burkoló trehány munkája éppúgy felelős, mint a burkolást megelőző burkoló munkafolyamatok.

Alapvetően egy terasz, ha megfelelő rétegrenddel van készítve, nem ázhat át! (a burkoló hibáinak ellenére sem)
Nem utólagos vízszigeteléssel kellene megoldani egy terasz csapadék elleni védelmét!

Tartósabb és olcsóbb megoldás is a beton kettőzött rétegei közé kialakítani a vízszigetelést.
Ahol ez elmarad, ott a kőműves munka kivitelezése során óriási hibát vétenek!
Ilyenkor nem marad más lehetőség utólagosan kell a vízsigetelést elkészíteni.

Csak kültérre való vízszigetelést alkalmazzunk!
A falcsatlakozásokat és dilatációs réseket meg kell erősíteni, mozgást rugalmasan áthidaló hajlaterősítő szalaggal is!
A vízszigetelő anyagok gyártó előírásait maradéktalanul be kell tartani!
Például nem érheti nedvesség X időn belül az elkészített vízszigetelést.
Nos, erről és még sok minden másról is rendszerint elfeledkeznek a vízszigetelést készítők.

A fürdőszoba legkritikusabb pontja beázás szempontjából a zuhanytálca, gyengébben a kád környezete és legvégül a mosdó környezete érintett.

Legnagyobb vízterhelés a zuhanyzóban, annak is a víz elvezetésre szolgáló tálcájában keletkezik.
A gyári zuhanytálca rendszerint valamilyen műanyagból készül, ami vízhatlan, ezért csak két gyenge pontja marad vízbehatolás szempontjából: Az egyik a lefolyó csatlakozása, másik a zuhanytálca és a falak csatlakozási pontja.
A lefolyó csatlakozásának szerelésénél a tömítettségre oda kell figyelni, de sajnos más probléma is fel szokott merülni.
A lefolyó és a csatornanyílást sokszor flexibilis csővel kötik össze. A flexibilis cső szűkebb és bordás keresztmetszete miatt hamar eldugul, és mivel rendkívül vékony fallal gyártják, így egy spirállal való dugulás elhárítás esetén könnyen átszakadhat. Igaz könnyű vele a rákötést megvalósítani, de ha mód van rá,
kerülni kell a flexibilis csövek használatát!

A zuhanyzótálca és a falak csatlakozási pontjain keresztül jut be legtöbbször víz, a fürdőszoba falakba.
A gyári zuhanytálca két féle képen építhető be. A burkolás befejeztével utólag kerül a helyére, vagy az oldalfal burkolata alá van beépítve.
Utólagos helyretételnél, olyan távolságra kerülhet a tálca oldala a fürdőszoba csempézett falától, amely rést már nem lehet biztonságosan vízbehatolás ellen védeni. Leginkább akkor szokott így lenni, ha a zuhanyzót határoló falak nincsenek derékszögben egymással.
A burkolat alá épített zuhanytálca esetén ez a probléma már megszűnik.
A csempe és a tálca találkozását szilikon fugával kell vízzáróvá tenni, de időnként felül kell vizsgálni az épségét, mert a legkisebb rés is elég ahhoz, hogy a víz a falakba jusson!
A zuhanyzó falainak találkozásánál is ki kell alakítani a vízhatlan szilikon fugát.
Sőt a csaptelepek takarórózsái alatti rést is szilikon fugával kellene feltölteni.

Nos, ezt szinte sehol sem végzik el a vizes kollegák! Pedig itt is be tud szivárogni a víz a fürdőszoba falaiba.
Amennyiben ezekre odafigyelnek, a zuhanyzóból nem juthat káros mennyiségben víz a falakba.
Bár a fugákon keresztül átszivárog a víz, de ha nincs repedés a fugán, akkor nem juthat be annyi víz, hogy az ne tudjon az visszapárologni.
Régen sem volt vízszigetelés a zuhanyzók burkolatai alatt, mégsem okozott gondot a beázás. Csak ha repedés keletkezik, és nem állítják azt helyre.
De ha repedés keletkezik és helyes módon ki is van alakítva a csempézés alatt a vízszigetelés, akkor is bizony számtalanszor előfordul, hogy a repedésen keresztül bejutó víz máshol üti fel a fejét. Mivel az egybefüggő vízszigetelés elvezeti a burkoló lapok alá jutó vizet.
Tehát a beázást elkerülő legfontosabb védelmi vonal a kívülről érkező víz bejutását gátló vízzárás épsége!

Épített zuhanytálcánál a tálcában kialakított csempézés fugáin keresztül, vagy leginkább a lefolyó és a csempézés találkozásánál, jelentősebb mennyiségű víz juthat be a burkoló lapok alá. Ezért az épített zuhanytálcát mindenesetben vízzáróvá kell tenni, a burkolat alatt is.
Mivel ezen a ponton nagyobb vízterhelés érheti a vízszigetelést ezért az épített zuhanytálcához nem alkalmazható biztonságosan a kenhető fólia! Erősebb, kétkomponensű vízszigetelést javasolnak a gyártók!

Fürdőszoba kád is a zuhanyzó tálcájához hasonlóan kétféleképpen, utólag, vagy a burkolat alá van beépítve.
Az utólag helyére tolt kádnál is a fürdőszoba fal és a kád pereme közti résen keresztül jut be a víz a nem kívánt helyekre.
Így a rés tömítettségének folyamatos megléte a legfontosabb követelmény.
A burkolat alá épített, vagyis a beépített kádak gyenge pontja (mint a tálcás zuhanyzóknál), a falak és a kádperem találkozásánál van.
A helytelenül beépített kád pereme nem rögzített, ezért állandóan mozog, így a vízzárást biztosító szilikonozás nagyon gyorsan tönkre megy és átereszti a vizet.
Itt is hangsúlyozom: nem a burkolat alatti vízszigetelés oldja meg a problémát, mivel a bejutó víz elvezetődve a kialakított burkoló lapok alatti vízszigetelésen túl is megjelenhet!
Alapvetően az első védelmi vonal a falcsatlakozás vízzárását kell biztosítani folyamatosan!

Ezt azzal kell kezdeni, hogy egy picit sem mozoghat a beépített kád.
A beépítéskor 100%-osan rögzíteni kell a kád peremeket. Így a résben kialakított szilikon tömítés nem károsodhat a mozgások hatására. Jóval hosszabb idejű tömítettséget produkál a helyesen beépített kád, mint amelyik mozoghat. Bár így is ellenőrizni és azonnal javíttatni kell, ha felmerül a tömítetlenség.
Természetesen a kád és a mosdó környéki burkoló lapok alatti vízszigetelés kialakítása (második védelmi vonal) is hozzájárul a fürdőszoba beázás elleni hatékony védekezéshez!

Ez a burkolás hiba egyértelműen a burkoló lapok tágulásának és a dilatáció hiányának az eredménye.

Amennyiben a hőmérséklet emelkedésével a burkoló lapok tágulásának nem nyújtunk teret, vagyis nem dilatálunk megfelelően, rátoljuk közvetlen a fal tövére a burkoló lapokat, akkor a tágulás nem tud elmozogni a falak irányába.
A púposodás azt jelzi, hogy a ragasztás a púp helyén volt a leggyengébb, itt eresztett el.
Ez a jelenség nem csak az aljzaton jelenhet meg. Az oldalfalon lévő csempe is végez tágulási mozgásokat.
A dilatációs rések hiánya, mindkét esetben valamilyen burkolati sérüléshez vezet.

De nem csak a dilatáció hiánya miatt púposodhat fel a lap.
A burkoló lapok egymáshoz viszonyítva végzik a tágulást összehúzódást. Amelyik burkoló lapra hőmérséklet emelkedés jut az tágul is, amelyik burkoló lapnak azonos marad a hőmérséklete az nem tágul. (például: napos és árnyékos helyek)
A púposodás a ragaszás gyengeségét ugyanúgy jelzi, mint ha a dilatálás hiánya is megvolna. Mert egyébként megfelelő ragasztás mellett a fugák sérülnének első körben és csak utána a burkoló lapok ragasztása. Tehát kellően jó ragasztás mellett, de a dilatálás hiánya miatt először a fuga fog kirepedni.

Felpúposodik a burkolás akkor is, ha a burkoló lapok alá víz kerül, és az megfagyva felfeszíti a burkoló lapokat, de ilyenkor is a burkolat tágulásának következménye miatt válik láthatóvá a burkolat púposodása.

Ez a burkolás hiba a burkoló lapok mozgásának a következménye. A dilatálás hiányából a leggyengébb anyag a fuga sérül legelőszőr.

A dilatálás hiánya a burkoló hibája!

A beton repedését is követheti a fugák kirepedése, sőt ilyenkor még a burkoló lapok is megrepedhetnek.
Ez a folyamat a kőműves munka során elkövetett hibára vezethető vissza.

Miért repedt meg a beton? Dilatálás hiány, elégtelen alap hiány, gyenge beton, szerkezeti erősítés (vasalás hiánya)?
Az utólagos beton dilatációs rés kialakítása a burkolás megkezdése előtt elengedhetetlen és hiányában a burkoló is felelős lesz. De a többi esetben csak a kőműves kivitelezés okolható.

Ki lehet söpörni a fugát a burkoló lapok közül.
Az ilyen burkolás hiba esetében a fugázáskor nem lett betartva a gyártó által meghatározott bedolgozás feltételei. Leginkább a fuga túlzott elhígítása okozza ezt a burkolás hibát.

A fugák többsége cement alapú, ezért a túl sok víz hatására a kötés ereje jelentősen elgyengül.
Azért dolgozik híg fugával a burkoló, mert azt könnyebb bedolgozni.
Ez nem mentség!

A fugázás tisztításakor is könnyen elhígítható a fuga.
A túl sok mosogatás kötés beállta előtt, épp úgy vizet juttat a fuga szerkezetébe, mintha azt eredendően bele raknánk.
Vagy túl meleg volt fugázáskor, ilyenkor a felgyorsult száradás miatt kiég a kötőanyag a fuga anyagából. De még a hideg sem tesz jót a fuga minőségének.
Ráadásul még nem is említettem a már eredendően silány minőségű fugákat.

Ezt a burkolás hibát a foltosodást, okozhatja a fuga túlzott hígítása, de nem kívánt kémiai reakciókra is utalhat.
Leginkább vastag fugázás alkalmával kell szembe nézni az ilyen burkolás hibával.
Trass tartalmú fuga alkalmazása lecsökkenti az ilyen hiba bekövetkeztének az esélyét.
Azért csak lecsökkenti, mert hidegben fúgázáskor még a trass tartalmú fugák felülete is krétásodik, kifehéredik.
Ezen kívül az erős napsütés, de még a szél is okozhat foltosodást.
Ha a burkoló ragasztó száradását nem várták meg fugázás előtt, akkor is megtörténhet, hogy a ragaszttóból távozó nedvesség foltossá teszi a fugát.

Bosszantó, és élményromboló, ha a burkolatvágások melyeket nem kéne látni, mégis látszanak.
Szégyenszemre sok burkoló négyzet alakú lyukakat vág a burkoló lapokba, amit még a takaró rózsa sem takar.
Ők biztosan nem ismerik a kőr fogalmát!
Egyáltalán akkor, hogyan ismerhetnék a burkolás fogalmát?
Igénytelen burkoló munkára utal az ilyen burkolás hiba.

Él védő egyik szerepe, hogy befejezze a sarkok burkolását, eltakarja a sarkok illesztési csúnyaságát.
Azonban úgy nem tölti be az él védő a szerepét, ha megakad az ember keze benne, vagy épp lépcső esetén beleakad a cipő orra.
Esztétikai hiba mellett kültérben akár felfagyáshoz is vezethet a kiálló él védő, mivel gátként működve a víz nem tud elfolyni a burkolásról.
Kis odafigyeléssel a burkoló részéről orvosolható volna az ilyen burkolás hiba.

Sajnos ez a burkolás hiba a burkoló lapok silány minősége miatt is keletkezhet.

Az üveg mozaikot három féle megoldással rögzítik, hogy ne kelljen darabonként felragasztani.
Hálóra ragasztják, vagy a színére papírlapot, fóliát ragasztanak.
Mindhárom felhasználásnál burkolás hibák következhetnek be.

A fugák elcsúszása a papírra ragasztott változatnál fordul elő szinte minden esetben.
Ragasztáskor a fugák megfelelő futásának ellenőrzése a papír miatt szinte lehetetlen.
A papír, a mozaik látszó felén van, így a sorokban lévő hibákat eltakarja.
Korrigálásra csak akkor van lehetőség, ha vízzel feláztatjuk a már helyére felragasztott lapokról a papírt és leszedjük azt.
Így eltávolítva, már láthatóvá válnak a sorok eltérései. Csakhogy ezt a műveletet, ha cement alapú ragasztóval dogozunk, jobb, ha már a ragasztó kötés kialakulása után tesszük. A sok víz, ami a papír felázásához kell, óhatatlanul meggyengíti a nagyon friss ragasztást. De ha meg később, amikor a ragasztó megkötött szedjük le a papírt, hogy láthatóvá váljon a fuga, akkor már nem lehet korrigálni a hibákat.
Megoldhatatlannak tűnik ez a probléma?
A válasz megold egy másik burkolás hibát is. (Következő pontban olvasható)

A hálóra ragasztott üvegmozaikok sortartása könnyebben ellenőrizhető, mint a papírra ragasztotté, mivel a háló a mozaik hátoldalán van, így nem takarja burkoláskor a felületet. Akkor ez lenne a megoldás?

Aligha, mivel a hálós üvegmozaikoknak is van egy óriási hátránya:
A háló a mozaik hátsó felületére ideiglenes ragasztóval, olvasztott műanyaggal van felragasztva. Ez a ragasztó olyan mértékben beteríti a mozaik burkoló lapok hátulját, hogy a végleges kötést biztosító ragasztónak már nem marad hely. Ragasztáskor a végleges, egyben erős ragasztó és az üvegmozaik anyaga közt döntő többségben beékelődik ez a gyenge kötést nyújtó réteg. E miatt nem is szabad alkalmazni medencék burkolásakor a hálós kivitelű üvegmozaikot.
Ennek ez a baja, annak az a baja!? Akkor mi a megoldás?

A hálóra ragasztott üvegmozaik hibáján nem lehet változtatni. Az mindig is hibaforrásként ott marad.
Viszont a papírlapra ragasztott változatnál van lehetőség a hibájának kiküszöbölésére.
Mindenféleképp a frissen ragasztott de már szárdóban lévő felületről kell leáztatni a papírt, mivel csak így korrigálhatók a fuga sorhibák.
De eközben az üvegmozaik alá jutott víz nem szabad, hogy kárt okozzon a ragasztóban.
Olyan ragasztó kell, ami kevésbé oldódik a víz hatására!
Van ilyen, csak léptékekkel drágább, mint a cement alapú társáé. Ezért felejtkeznek el erről a kivitelezők.
A műgyanta ragasztók óriási előnye, hogy ilyen körülmények között is rendkívül megbízható tapadást biztosítanak.
A papírlap lemosásával járó víz kevésbé gyengíti a már felkent ragasztó tapadását.
Igaz, nehezebb vele dolgozni, drágább is az alapanyag, de az esztétikai és a technikai kritériumoknak egyszerre csak így lehet megfelelni.

Tisztelet azoknak, akik több dologhoz értenek, azonban mint minden szakmához a burkoló munkához is sok-sok tapasztalat kell.

A burkolás hibák, amiket ezen az oldalon összegyűjtöttem, következtethető hogy mennyi tapasztalat és figyelem szükséges a burkolás folyamán.

Manapság divatos még a generál kivitelezők körében is hogy a különböző munkafolyamatokat szakértelem nélkül végeztetnek egy "ügyes kezű" alkalmazottal.
Vagy épp a festő elvállalja a burkoló munkát is.
Hogy is van a közmondás? Egy seggel több lovat?!
Lehet több szakmában is jártasságot szerezni, de az már ritkább hogy valaki egyszerre több szakmában is megfelelő tapasztalathoz jusson.

Jómagam is sok szakmát felölelő jártassággal rendelkezem, épp ezért tudom milyen nehéz olyan tapasztalatokra szert tenni, melyek birtokában egy-egy szakmában kimagasló eredményt lehessen az asztalra tenni.
Sok gyakorlat kell, ami a folyamatos munkavégzéssel keletkezik, no meg a jó hozzáállás, amely a szakmán belüli fejlődést biztosítja.

Ha egy festő a burkoló munkát is elvállalja, ezzel elaprózza a teljesítményét, középszerűre csökkentve a munkájának minőségét.
Kimagasló szakmai tudást pedig csak napi rendszerességgel végzett munkával lehet megszerezni.
Gondolja, hogy egy festéssel, vagy kőműves munkával foglalkozó ember számára a burkolás rejtelmei is megnyílnak?
Ezen az oldalon taglalt burkolás hibák is a hozzá nem értés következményeiből fakadnak!